Jump to ContentJump to Main Navigation
Redefining Hungarian Music from Liszt to Bartók$

Lynn M. Hooker

Print publication date: 2013

Print ISBN-13: 9780199739592

Published to Oxford Scholarship Online: January 2014

DOI: 10.1093/acprof:oso/9780199739592.001.0001

Show Summary Details
Page of

PRINTED FROM OXFORD SCHOLARSHIP ONLINE (www.oxfordscholarship.com). (c) Copyright Oxford University Press, 2017. All Rights Reserved. Under the terms of the licence agreement, an individual user may print out a PDF of a single chapter of a monograph in OSO for personal use (for details see http://www.oxfordscholarship.com/page/privacy-policy). Subscriber: null; date: 30 March 2017

Bibliography

Bibliography

Source:
Redefining Hungarian Music from Liszt to Bartók
Publisher:
Oxford University Press

Bibliography references:

A tízéves Magyar Rádió, 1925–1935. Budapest: Magyar Királyi Posta és a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Rt., 1936. Facsimile edition, ed. Zoltán Furkó. Budapest: Ajtósi Dürer Könyvkiadó, 1995.

Ábrányi, Kornél, arr. Legujabb budapesti dalok és népdalok (melyek a népszínházban a legkedvesebb népszínművekben énekeltetnek) [The newest Budapest songs and folksongs (which are sung at the Folk Theater in the most popular folk plays)]. Budapest: Táborsky Nándor, n. d.

Ábrányi, Kornél Sr. A magyar dal és zene sajátságai. Nyelvi, zöngidomi, harmóniai s műformai szempontból [Characteristics of Hungarian song and music. From the viewpoint of language, melody, harmony, and genre]. Budapest: A Magyar Királyi Egyetemi Nyomda Tulajdona, 1877.

Ábrányi, Kornél Sr. A magyar zene a 19-ik században [Hungarian music in the 19th century]. Budapest: Rózsavölgyi, 1900.

Ábrányi, Kornél Sr. “Előfizetési fölhivás” [Invitation to subscribe]. Zenészeti lapok 3, no. 3 (Oct. 16, 1862), 17.

(p.267) Adorno, Theodor W. Philosophy of Modern Music, trans. Anne G. Mitchell and Wesley V. Blomster. New York: Continuum, 1973.

Adorno, Theodor W. Essays on Music, ed. Richard Leppert. Berkeley: University of California Press, 2002.

Ady, Endre. Neighbors of the Night: Selected Short Stories, trans. Judith Solossy. Budapest: Corvina, 1994.

Alberti, Rezső. “A Rózsavölgyi és Társa cég története 1908-tól 1949-ig” [The History of Rózsavölgyi & Company from 1908 to 1949]. Magyar zenetörténeti tanulmányok Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére, ed. Ferenc Bónis, 187–211. Budapest: Zeneműkiadó, 1973.

Altenburg, Detlef. “Eröffnungsvortrag: Auf dem Weg zu einem neuen Liszt-Bild.” In Die Projekte der Liszt-Forschung: Bericht über das internationale Symposion in Eisenstadt 19. –21. Oktober 1989, ed. Detlef Altenburg and Gerhard Winkler, 9–17. Eisenstadt: Burgenländisches Landesmuseum, 1991.

Anderson, Benedict. Imagined Communities, 2nd ed. London: Verso, 1991.

Applegate, Celia. “How German Is It?” Nineteenth-Century Music 21, no. 3 (1998), 274–296.

Applegate, Celia and Pamela Potter, eds. Music and German National Identity. Chicago: University of Chicago Press, 2002.

Arany, János. “A magyar nemzeti vers-idomból” [On the profile of Hungarian national verse] (1856). Arany János összes munkai [Complete works of János Arany], vol. 5: Prose works, 2nd ed. Budapest: Ráth Mór, 1884, 271–325.

Arany, János. “A magyar népdal az irodalomban” [Hungarian folksong in literature]. Arany János összes munkai [Complete works of János Arany], vol. 2: Prose works, 7–30. Budapest: Ráth Mór, 1889.

Arany, János. “Valami az asszonáncról” [Something about assonance] (1856). In Arany János összes munkai [Complete works of János Arany], vol. 5: Prose works, 2nd ed., 326–332. Budapest: Ráth Mór, 1884.

“Az országos Liszt-ünnepélyek. 1911. november 21–15.” [The National Liszt celebrations: November 21–25, 1911]. A zene 3, no. 12. Dec. 1911), 239–243.

“Az Országos Szimfoniai Zenekar válsága” [The crisis at the National Symphony Orchestra]. Zeneközlöny 9, no. 13 (May 15, 1911), 427–428.

Bakhtin, Mikhail. “Response to a Question from the Novi’y Mir Editorial Staff” (1970). In M. M. Bakhtin, Speech Genres and Other Late Essays, trans. Vern W. McGee, ed. Caryl Emerson and Michael Holquist, 1–9. Austin: University of Texas Press, 1986.

Bánffy, Count Miklós. They Were Counted, transl. Patrick Thursfield and Katalin Bánffy-Jelen. London: Arcadia, 2009.

Barany, George. Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungarian Nationalism, 1791–1841. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1968.

Bartalus, István. “A czigány és viszonya zenénkhez” [The Gypsy and his relationship to our music]. Budapest szemle 3, no. 8 (1865), 107–119; 3, no. 9 (1865), 290–308; and 4, no. 11 (1866), 35–73.

Bartók, Béla. Bartók Béla levelei, ed. János Demény. Budapest: Zeneműkiadó, 1976.

Bartók, Béla. Bartók Béla összegyűjtött írásai [Collected writings of Béla Bartók], ed. András Szőllösy. Budapest: Zeneműkiadó, 1966.

Bartók, Béla. Bela Bartók Essays, ed. Benjamin Suchoff. New York: St. Martin’s Press, 1976.

Bartók, Béla. Béla Bartók Letters, ed. János Demény, trans. Péter Balabán and István Farkas. Budapest: Corvina, 1971.

(p.268) Bartók, Béla. “A hangszeres zene folkloreja [sic] Magyarországon” [The folklore of instrumental music in Hungary]. Zeneközlöny 9, no. 5 (Jan. 15, 1911), 141–148; 9, no. 7 (Feb. 15, 1911), 207–13; 9, no. 10 (March 15, 1911), 309–312; 10, no. 19 (April 11, 1912), 601–604.

Bartók, Béla. The Hungarian Folk Song, ed. Benjamin Suchoff, trans. M. D. Calvocoressi. Albany: State University of New York Press, 1981.

Bartók, Béla. “Hungarian Peasant Music.” Musical Quarterly 19, no. 3 (July 1933), 267–287.

Bartók, Béla Jr., ed. Bartók Béla családi levelei [Béla Bartók’s family letters]. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.

Bartók, Béla. “Liszt zenéje és a mai közönség” [Liszt’s music and today’s public], Népművelés 6, no. 18 (Oct. 20, 1911), 359–360. In translation in BBE, 451–454.

Bartók, Béla. A magyar népdal [The Hungarian folksong]. Bartók Béla írásai 5, ed. Dorrit Révész. Budapest: Edition Musica Budapest, 1990.

Bartók, Béla. “A magyar zenéről” [On Hungarian music]. Aurora 1, no. 3 (March 1911), 126–128. Reprinted in BBÍ 1, 99–101. In translation in BBE, 301–303.

Bartók, Béla. “Die Melodien der madjarischen Soldatenlieder.” Program booklet for the K. u. K. Kriegsministerium Musikhistorische Zentrale, Historisches Konzert am 12. Jänner 1918, 36–42. Vienna: Universal Edition, 1918.

Bartók, Béla. “La musique populaire hongroise.” La Revue Musicale 2, no. 1 (Nov. 1921), 8–22.

Bartók, Béla. “The Peasant Music of Hungary.” Musical Courier 103, no. 11 (Sept. 1931), 6, 22.

Bartók, Béla. “Two Unpublished Liszt Letters to Mosonyi,” trans. Frederick Martens. Musical Quarterly 7, no. 4 (1921), 520–526.

Bartók, Béla. “Ungarische Bauernmusik.” Musikblätter des Anbruch 2, no. 11–12 (June 1920), 422–424.

Bartók, Béla Jr., ed. Bartók Béla családi levelei [Béla Bartók’s family letters]. Budapest: Zeneműkiadó, 1981.

Batta, András. Träume sind Schäume …: Die Operette in der Donaumonarchie. Budapest: Corvina, 1992.

Bauman, Richard and Charles L. Briggs. Voices of Modernity: Language Ideologies and the Politics of Inequality. Cambridge: Cambridge University Press, 2003.

Beckerman, Michael. “In Search of Czechness in Music.” Nineteenth-Century Music 10, no. 1 (1986), 61–73.

“Béke!” [Peace!]. Zenelap 20, no. 2 (Jan. 20, 1906), 1–3.

Bellman, Jonathan. The Style Hongrois in the Music of Western Europe. Boston: Northeastern University Press, 1993.

Benser, Caroline Cepin. Egon Wellesz (1885–1974): Chronicle of a Twentieth-Century Musician. New York: Peter Lang, 1985.

Berlász, Melinda. “Zenetörténet tanítás a Zeneművészeti Főiskolán (1875–1945)” [Music history teaching at the Academy of Music (1875–1945)]. In A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve: Dokumentumok, tanulmányok, emlékezések [100 years of the Ferenc Liszt Academy of Music: Documents, studies, memories], ed. József Ujfalussy, 254–266. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.

Berlioz, Hector. Evenings with the Orchestra, trans. Jacques Barzun. New York: Knopf, 1956.

Bernstein, Susan. Virtuosity of the Nineteenth Century: Performing Music and Language in Heine, Liszt, and Baudelaire. Stanford: Stanford University Press, 1998.

Bhabha, Homi. “DissemiNation: Time, narrative, and the margins of the modern nation.” Nation and Narration, ed. Homi K. Bhabha, 291–322. London: Routledge, 1990.

(p.269) Bisztray, George. “Hungary, 1810–1838.” National Theatre in Northern and Eastern Europe, 1746–1900, ed. Laurence Senelick, 276–300. Cambridge: Cambridge University Press, 1991.

Bloom, Harold. The Anxiety of Influence: A Theory of Poetry. New York: Oxford University Press, 1973.

Bohlman, Philip V. “Fieldwork in the Ethnomusicological Past.” Shadows in the Field: New Perspectives for Fieldwork in Ethnomusicology, ed. Gregory F. Barz and Timothy J. Cooley, 139–162. New York: Oxford University Press, 1997.

Bohlman, Philip V. “Herder’s Nineteenth Century.” Nineteenth-Century Music Review 7, no. 1 (June 2010), 3–21.

Bohlman, Philip V. “Pilgrimage, Politics, and the Musical Remapping of the New Europe.” Ethnomusicology 40, no. 3 (1996), 375–412.

Bónis, Ferenc. Budapesti Filharmóniai Társaság százötven esztendeje, 1853–2003 [150 Seasons of the Budapest Philharmonic Society, 1853–2003]. Budapest: Balassi Kiadó, 2005.

Bónis, Ferenc, ed. Hungarian Dances of Galánta 1803. Vienna: Universal Edition, 2010.

Bónis, Ferenc. “Rózsavölgyi [Rosenthal], Márk.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 21, 829–830. London: Macmillan, 2001.

Botstein, Leon. “Out of Hungary: Bartók, Modernism, and the Cultural Politics of Twentieth-Century Music.” Bartók and His World, ed. Peter Laki, 3–63. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1995.

Brăiloiu, Constantin. “Le rythme Aksak.” Revue de musicologie 33, no. 99/100 (Dec. 1951), 71–108.

Brassai, Samuel. Magyar- vagy czigány-zene? Elmefuttatás Liszt Ferencz “Czigányokról” írt könyve felett [Hungarian or Gypsy music? A short essay about Ferencz Liszt’s book Des bohémiens]. Kolozsvár: Az Ev. Reform. Főtanoda Könyvnyomdája, 1860.

Breuer, János. “Kadosa Pál az Új Magyar Zene-Egyesületben” [Pál Kadosa in the New Hungarian Music Society]. In Kodály és kora [Kodály and his age], ed. János Breuer, 165–171. Kecskemét, Hungary: Kodály Intézet, 2002.

Breuer, János. “Schoenberg and His Hungarian Advocates,” New Hungarian Quarterly 29, no. 110 (Summer 1988), 227–233.

Brown, Julie. “Bartók, the Gypsies, and Hybridity in Music.” In Western Music and Its Others: Difference, Representation, and Appropriation in Music, ed. Georgina Born and David Hesmondhalgh, 119–142. Berkeley: University of California Press, 2000.

Brown, Julie. “Otto Weininger and Musical Discourse in Turn-of-the-Century Vienna.” In Western Music and Race, ed. Julie Brown, 84–101. Cambridge: Cambridge University Press, 2007.

Bucur, Maria and Nancy M. Wingfield, eds. Staging the Past: The Politics of Commemoration in Habsburg Central Europe, 1848 to Present. West Lafayette, IN: Purdue University Press, 2001.

Bunzl, Matti. “Franz Boas and the Humboldtian Tradition: From ‘Volksgeist’ and ‘Nationalcharakter’ to an Anthropological Concept of Culture.” In ‘Volksgeist’ as Method and Ethic: Essays on Boasian Ethnography and the German Anthropological Tradition, ed. G. W. Stocking, Jr., 17–78. Madison: University of Wisconsin Press, 1996.

(p.270) Burkholder, J. Peter. “Museum Pieces: The Historicist Mainstream in Music of the Last Hundred Years.” Journal of Musicology 2, no. 2 (Spring 1983), 115–134.

Charnon-Deutsch, Lou. The Spanish Gypsy: The History of a European Obsession. University Park: Pennsylvania State University Press, 2004.

Christensen, Dieter. “Erich M. von Hornbostel, Carl Stumpf, and the Institutionalization of Comparative Musicology.” In Comparative Musicology and Anthropology of Music, ed. Bruno Nettl and Philip V. Bohlman, 201–209. Chicago: University of Chicago Press, 1991.

Chuse, Loren and Elizabeth J. Miles. “Spain.” Garland Encyclopedia of World Music, Vol. 8: Europe, ed. Timothy Rice, James Porter, and Chris Goertzen, 588–603. London: Routledge, 2000.

Clifford, James. “Introduction: Partial Truths.” Writing Culture: The Poetics and Politics of Ethnography, ed. James Clifford and George E. Marcus, 1–27. Berkeley: University of California Press, 1986.

Comaroff, John and Jean Comaroff. Ethnography and the Historical Imagination. Boulder, CO: Westview Press, 1992.

Crittenden, Camille. Johann Strauss and Vienna: Operetta and the Politics of Popular Culture. Cambridge: Cambridge University Press, 2006.

Crowe, David M. A History of the Gypsies of Eastern Europe and Russia. New York: St. Martin’s Griffin, 1994.

Csáth, Géza. A muzsika mesekertje: Összegyűjtött írások a zenéről [Music’s enchanted garden: Collected writings about music], ed. Mihály Szajbély. Budapest: Magvető, 2000.

Czigány, Lóránt. The Oxford History of Hungarian Literature. Oxford: Clarendon Press, 1984.

Dahlhaus, Carl. “Nationalism and Music.” In Between Romanticism and Modernism: Four Studies in the Music of the Later Nineteenth Century, trans. Mary Whittall, 79–101. Berkeley: University of California Press, 1980.

Dalmonte, Rossana. “Liszt and Italian Folklore.” Revista de musicología 16, no. 3 (1993), 1832–1849.

Dalos, Anna. Forma, harmónia, ellenpont: Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához [Form, harmony, counterpoint: Sketches of Zoltán Kodály’s poetics]. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2007.

Dalos, Anna. “‘It Is not a Kodály School, but It Is Hungarian’: A Concept and Its History.” Hungarian Quarterly 48, no. 186 (Summer 2007), 146–159.

Dávidházi, Péter, Győző Ferencz, László Kúnos, Szabolcs Várady, and George Szirtes, eds. The Lost Rider: A Bilingual Anthology: The Corvina Book of Hungarian Verse. Budapest: Corvina, 1997.

Deaville, James. “The Allgemeine Deutsche Musikverein: Forging German National Identity through New Music.” In Music’s Intellectual History, ed. Zdravko Blažeković and Barbara Dobbs Mackenzie, 481–493. New York: Répertoire Internationale de Littérature Musicale, 2009.

Deaville, James. “Liszt and the twentieth century.” The Cambridge Companion to Liszt, ed. Kenneth Hamilton, 28–56. Cambridge: Cambridge University Press, 2005.

Deaville, James. “The Making of a Myth: Liszt, the Press, and Virtuosity.” In New Light on Liszt and His Music: Essays in Honor of Alan Walker’s 65th Birthday, ed. James Deaville and Michael Saffle, 181–195. Stuyvesant, NY: Pendragon, 1997.

(p.271) Debussy, Claude. Debussy Letters, ed. François Lesure and Roger Nichols, trans. Roger Nichols. London: Faber and Faber, 1987.

Debussy, Claude. Lettres 1884–1918, ed. François Lesure. Paris: Hermann, 1980.

Delanty, Gerard. “The Cosmopolitan Imagination: Critical Cosmopolitanism and Social Theory.” British Journal of Sociology 57, no. 1 (2006), 25–47.

Demény, Dezső. “Nemzetközi zenekongresszus Romában” [International Music Conference in Rome]. Zeneközlöny 9, no. 13 (May 15, 1911), 411–414; no. 14 (June 15, 1911), 457–462; and no. 15 (July 15, 1911), 486–499.

Demény, János. “Bartók Béla tanulóévei és romantikus korszaka” [Béla Bartók’s school years and Romantic period]. Zenetudományi tanulmányok II: Erkel Ferenc és Bartók Béla emlékére, ed. Bence Szabolcsi és Dénes Bartha, 323–487. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1954.

Demény, János. “Bartók Béla művészi kibontakozásának évei: Találkozás a népzenével (1906–1914)” [Béla Bartók’s years of artistic development: Encounter with folk music (1906–1914)]. In Zenetudományi tanulmányok III: Liszt Ferenc és Bartók Béla emlékére, ed. Bence Szabolcsi and Dénes Bartha, 286–459. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.

Demény, János. “Das Konzert vom 12. Februar 1911.” Documenta Bartókiana 2, ed. Denijs Dille, 77–90. Mainz: Schott, 1965.

Dille, Denijs, ed. Documenta Bartókiana 3. Mainz: Schott, 1968.

Dille, Denijs. “Dokumente über Bartóks Beziehungen zu Busoni.” Documenta Bartókiana 2, ed. Denijs Dille, 62–76. Mainz: Schott, 1965.

Dille, Denijs. “Les relations Busoni-Bartók.” In Béla Bartók: Regard sur le passé, ed. Yves Lenoir, 33–49. Namur: Facultés Universitaires Notre-Dame de la Paix, 1990.

Doğantan, Mine. “Upbeat.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 26, 149-150. London: Macmillan, 2001.

Dupcsik, Csaba. A magyarországi cigányság története: Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008 [The history of the Gypsies of Hungary: History reflected in Gypsy research, 1890–2008]. Budapest: Osiris, 2009.

Duschesneau, Michel. “Maurice Ravel et la Société Musicale Indépendante: ‘Projet mirifique de concerts scandaleux.’” Revue de Musicologie 80, no. 2 (1994), 251–281.

E. “Magyar zene” [Hungarian music]. Budapesti hírlap 9, no. 73 (March 14, 1889), 2–3.

Eckhardt, Mária. “Franz von Schober: Schuberts und Liszts Dichterfreund.” Schubert durch die Brille: Internationales Franz Schubert Institut-Mitteilungen 18 (1997), 69–79.

Eckhardt, Mária Párkai. “New Documents on Liszt as Author.” Journal of the American Liszt Society 18 (1985), 52–66.

Eckhardt, Mária P. “A Zeneakadémia Liszt Ferenc leveleiben” [The Music Academy in Ferenc Liszt’s letters]. In A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve: Dokumentumok, tanulmányok, emlékezések, ed. József Ujfalussy, 18–68. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.

Eősze, László, et al. “Kodály, Zoltán.” New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 13, 716–726. London: Macmillan, 2001.

Erdélyi, János. Erdélyi János válogatott művei [Selected works of János Erdélyi], ed. Ilona T. Erdélyi. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986.

Erdélyi, János. Kisebb prózái [Smaller prose works], vol. 2. Sárospatak, 1863.

Erdely, Stephen. Methods and Principles of Hungarian Ethnomusicology. Bloomington: Indiana University Publications and The Hague: Mouton, 1965.

(p.272) Éri, Gyöngyi and Zsuzsa Jobbágyi, eds. A Golden Age: Art and Society in Hungary 1896–1914. London: Barbican Art Gallery and Budapest: Corvina, 1989.

Erkel, Ferenc. Bánk bán, ed. Miklós Dolinszky. Budapest: Rózsavölgyi, 2009.

Erkel, Ferenc. Hunyadi László, ed. Katalin Szacsvai-Kim. Introduction by Tibor Tallián and Katalin Szacsvai-Kim. Budapest: Rózsavölgyi, 2006.

Fabó, Bertalan. “Liszt Ferenc visszamagyarosodása és magyar műkődése” [Ferenc Liszt’s re-Hungarianization and Hungarian activities]. Népművelés 6, no. 17–18 (1911), 285–305.

Falvy, Zoltán. “Franz Liszt in den Schriften Béla Bartóks.” Kongress-Bericht Eisenstadt 1975, ed. Wolfgang Suppan, 65–71. Graz: Akademische Druck-u. Verlagsanstalt, 1977.

Farkas, Ödön. “A magyar művészi zenéről,” Zenevilág 4, no. 26 (July 16, 1903), 219–220.

Fauser, Annegret. Musical Encounters at the 1889 Paris World’s Fair. Rochester, NY: University of Rochester Press, 2005.

Fazekas, Gergely. “Beteges és csúnya muzsika vagy magasabb rendű művészet felé mutató iránytű? Debussy fogadtatása Magyarországon (1900–1918)” [Ailing and ugly music or a compass pointing towards a purer art of superior quality? Debussy reception in Hungary (1900–1918)]. Magyar zene 46, no. 2 (May 2008), 139–154.

Fidelio Média Kft., “Zenészeti lapok archívuma” [Zenészeti lapok archive] http://www.fidelio.hu/zeneszetilapok/view.asp?p=l%5F1861%5F0023%2Ejpg (accessed October 6, 2007).

“A filharmonikusok válsága” [The Philharmonic’s crisis]. A zene 3, no. 4 (April 1911), 81–82.

Fogarasi, János. Hangsúly vagyis nyomaték a magyar nyelvben [Accent or stress in the Hungarian language]. Pest: Akadémiai Értesitő, 1860.

Fogarasi, János. Művelt magyar nyelvtan elemi része [Basic proportion in cultured Hungarian grammar]. Pest: Heckenast, 1843.

Fosler-Lussier, Danielle. “Bartók Reception in Cold War Europe.” The Cambridge Companion to Bartók, ed. Amanda Bayley, 202–214. Cambridge: Cambridge University Press, 2001.

Fosler-Lussier, Danielle. Music Divided: Bartók’s Legacy in Cold War Culture. Berkeley: University of California Press, 2007.

Frank, Tibor. “Anthropology and Politics: Craniology and Racism in the Austro-Hungarian Monarchy.” Ethnicity, Propaganda, Myth-Making: Studies on Hungarian Connections to Britain and America, 1848–1945, 15–34. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999.

Franklin, Charlotte. “Introduction.” Margit Kaffka, Colours and Years. Budapest: Corvina, 2008.

Freifeld, Alice. Nationalism and the Crowd in Liberal Hungary, 1848–1914. Washington, DC: Woodrow Wilson Center Press, 2000.

Fried, István. “Haza, állam, nemzet a magyarországi német sajtóban a XIX. század első felében” [Homeland, state, nation in the German press in Hungary in the first half of the 19th century]. Magyar könyvszemle 105, no. 3 (1989), 247–261.

Frigyesi, Judit. Béla Bartók and Turn-of-the-Century Budapest. Berkeley: University of California Press, 1998.

(p.273) Frigyesi, Judit. “The Aesthetic of the Hungarian Revival Movement.” Retuning Culture: Musical Changes in Central and Eastern Europe, ed. Mark Slobin, 54–75. Durham, NC: Duke University Press, 1996.

Frigyesi, Judit. “Hungary: History of Folk Music.” The Garland Encyclopedia of World Music, vol. 8: Europe, ed. Timothy Rice, James Porter, and Chris Goertzen, 736–739. New York: Garland, 2000.

Frisch, Walter. German Modernism: Music and the Arts. Berkeley: University of California Press, 2005.

Frisch, Walter. “Reger’s Historicist Modernism.” Musical Quarterly 87, no. 4 (Winter 2004), 732–748.

Fulcher, Jane. The Composer as Intellectual: Music and Ideology in France 1914–1940. New York: Oxford University Press, 2005.

Fulcher, Jane. The Nation’s Image: French Grand Opera as Politics and Politicized Art. Cambridge: Cambridge University Press, 1987.

Gal, Susan. “Bartók’s Funeral: Representations of Europe in Hungarian Political Rhetoric.” American Ethnologist 18, no. 3 (1991), 440–458.

Gárdonyi, Zoltán. “Paralipomena zu den ungarischen Rhapsodien von Franz Liszt” [Paralipomena on the Hungarian Rhapsodies of Franz Liszt]. In Franz Liszt: Beiträge von ungarischen Autoren, ed. Klára Hamburger, 197–225. Budapest: Corvina, 1978.

Gárdonyi, Zoltán. “Kodály über Liszts Ungarismen.” Studia musicologica 25, no. 1–4 (1983), 131–134.

Gárdonyi, Zoltán. Liszt Ferenc magyar stilusa/Le style hongrois de François Liszt [dual language edition]. Budapest: Országos Széchenyi Könyvtár, 1936. Available in Magyar Elektronikus Könyvtár [Hungarian Electronic Library] http://mek.oszk.hu/06800/06801/ (accessed August 4, 2011).

Gárdonyi, Zoltán. Die ungarischen Stileigentümlichkeiten in den musikalischen Werken Franz Liszts [Hungarian stylistic characteristics in the musical works of Franz Liszt]. Berlin und Leipzig: Walter de Gruyter, 1931.

Gellér, Katalin and Katalin Keserű. A gödöllői művésztelep [The Gödöllő artists’ colony]. Budapest: Corvina, 1987.

Gellner, Ernest. Nations and Nationalism. Oxford: Blackwell, 1983.

Gillies, Malcolm. “Bartók, Béla.” New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 2, 787–818. London: Macmillan, 2001.

Gillies, Malcolm and Béla Bartók. “A Conversation with Bartók: 1929.” Musical Times 128, no. 1736 (Oct. 1987), 555–559.

Gilman, Sander. The Jew’s Body. New York: Routledge, 1991.

Gobineau, Arthur de. The Moral and Intellectual Diversity of Races: With Particular Reference to Their Respective Influence in the Civil and Political History of Mankind. Philadelphia: J. B. Lippincott, 1856.

Goldberg, Halina. “Franz Liszt, F. Chopin, ed. and trans.Janita Hall-Swadley [review].” Journal of the American Liszt Society 63 (2012), 89-96.

Gombocz, Adrienne. “Bartóks Briefe an Ferruccio Busoni.” Unpublished MS.

Gooley, Dana. “The Battle against Instrumental Virtuosity in the Early Nineteenth Century.” In Franz Liszt and His World, ed. Christopher H. Gibbs and Dana Gooley, 75–111. Princeton, NJ: Princeton University Press, 2006.

Gooley, Dana. The Virtuoso Liszt. Cambridge: Cambridge University Press, 2004.

(p.274) Gooley, Dana A. Liszt and His Audiences, 1834–1847: Virtuosity, Criticism and Society in the Virtuosenzeit. Ph. D. diss.: Princeton University, 1999.

Gould, Stephen Jay. The Mismeasure of Man. New York: Norton, 1981.

Greguss, Ágost. Magyar verstan [Hungarian prosody]. Pest: Emich Gusztáv, 1854.

Grout, Donald J. and Claude V. Palisca, A History of Western Music, 6th ed. New York: Norton, 2001.

Gulyás, László. “The Orchestra.” The Hungarian State Folk Ensemble, ed. Péter Korniss, 19–22. Budapest: Corvina, 1974.

Gut, Serge. “Swiss Influences on the Compositions of Franz Liszt.” Journal of the American Liszt Society 38 (1995), 1–22.

Gyáni, Gábor. “Budapest.” Housing the Workers, 1850–1914: A Comparative Perspective, ed. M. J. Daunton, 149–181. London: Leicester University Press, 1990.

“Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka (1843–1910).” Erdélyi gyópár: Az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyóirata [Transylvanian edelweiss: The magazine of the Transylvanian Carpathian Society] 1996, no. 3 http://erdelyigyopar.ro/1996--3/582-gyarmathy-zsigane-hory-etelka-1843-1910.html (accessed July 14, 2011).

Halmos, Alajos. “Liszt Ferencz emlékezete” [Remembrance of Ferencz Liszt]. Zenelap 25, no. 8–9 (March 25, 1911), 1–2.

Halmos, Alajos. “Liszt emlékezete Sopronban” [Liszt commemoration in Sopron]. Zenelap 25, nos. 18–19 (Nov. 20, 1911), 2.

Halmos, Alajos. “A Liszt-múzeum felavatása Doborjánban” [The grand opening of the Liszt Museum in Doborján]. Zenelap 25, nos. 18–19 (Nov. 20, 1911), 2.

Halmos, Béla. “The Táncház Movement.” Hungarian Heritage 1, no. 1–2 (Spring–Autumn 2000), 29–40.

Hamburger, Klára. “Erroneously Printed Names in Des bohémiens.” Unpublished MS.

Hamburger, Klára. “Franz Liszt und die ‘Zigeunermusik.’” In Musik der Roma in Burgenland: Referata des internationalen Workshop/Symposions Eisenstadt, 5.–6. Oktober 2001, ed. Gerhard J. Winkler, 83–101. Eisenstadt: Amt der Burgenländischen Landesregierung, 2003.

Hamburger, Klára. “Liszt cigánykönyvének Magyarországi fogadtatása” [The Hungarian reception of Liszt’s “Gypsy book”]. Part I: 1859–1861 in Muzsika 43, no. 12 (2000), 20–25. Part II: 1881–1886 in Muzsika 44, no. 1 (2000), 11–17.

Hamburger, Klára. “Program and Hungarian Idiom in the Sacred Music of Liszt.” In New Light on Liszt and His Music: Essays in Honor of Alan Walker’s 65th Birthday, 239–251. Stuyvesant, NY: Pendragon Press, 1997.

Hanák, Péter. The Garden and the Workshop: Essays on the Cultural History of Vienna and Budapest. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1998.

Haraszti, Emil. “Franz Liszt—Author Despite Himself: The History of a Mystification,” trans. John A. Gutman. Musical Quarterly 33, no. 4 (Oct. 1947), 490–516.

Haraszti, Emil. “Le problème Liszt.” Acta Musicologica 9, no. 3–4 (June–Dec. 1937), 123–136.

Herder, Johann Gottfried. Ideen zur Philosophie der Geschichte der Menschheit, ed. Martin Bollacher. Frankfurt am Main: Deutscher Klassiker Verlag, 1989. In Digitale Bibliothek deutscher Klassiker http://klassiker.chadwyck.com/deutsch/register/fulltext?action=byid&id=Z300018780 (accessed July 14, 2011).

Heron-Allen, E. “Reményi [Hoffman], Ede [Eduard].” New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 21, 177. London: Macmillan, 2001.

(p.275) Hess, Carol. Manuel de Falla and Modernism in Spain, 1898–1936. Chicago: University of Chicago Press, 2001.

“Hírek” [News]. Zeneközlöny 9, no. 15 (July 15, 1911), 501.

Hofer, Tamás. “Construction of the ‘Folk Cultural Heritage’ in Hungary and Rival Versions of National Identity.” Ethnologia Europaea 21 (1990–1991), 145–170.

Hooker, Lynn M. Modernism Meets Nationalism: Béla Bartók and the Musical Life of Pre-World War I Hungary. Ph. D. diss.: University of Chicago, 2001.

Hooker, Lynn M. “Modernism on the Periphery: The New Hungarian Music Society of 1911–1912.” Musical Quarterly 88, no. 2 (Summer 2005), 274–319.

Hooker, Lynn M. “Transylvania and the Politics of the Musical Imagination.” European Meetings in Ethnomusicology 9 (2002), 45–76.

Horváth, János. Rendszeres magyar verstan [Systematic Hungarian prosody]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1951 (1969).

Hubay, Jenő. “Előszó” [Foreword]. Liszt a miénk! [Liszt is ours!], ed. Jenő Hubay, 7–8. Budapest: Dante könyvkiadó, 1936.

Hubert, Emil. A művészi zene népszerűsítése [The popularization of art music]. Budapest: Révai és Salamon, 1905.

Hughes, Meirion, trans. and ed. Liszt’s Chopin: A New Edition. Manchester: Manchester University Press, 2010.

Hunter, Mary. “‘To Play as if from the Soul of the Composer’: The Idea of the Performer in Early Romantic Aesthetics.” Journal of the American Musicological Society 58, no. 2 (Summer 2005), 357–398.

Hyde, Martha. “Neoclassic and Anachronistic Impulses in Twentieth-Century Music.” Music Theory Spectrum 18, no. 2 (1996), 200–235.

Ignotus, “A magyar kultura s a nemzetiségek” [Hungarian culture and the nationalities]. Nyugat 1, no. 4 (Feb. 16, 1908), 225–226.

Illyés, Boglárka. “Frankofília és a francia zene recepciója Magyarországon a 20. század első felében” [Francophilia and the reception of French music in Hungary in the first half of the twentieth century]. Presented at “Az identitás forrásai—szövegek, hangok, gyűjtemények” [The sources of identity—texts, sounds, collections], conference at Széchenyi National Library, Budapest, Hungary, January 30, 2012.

d’Isoz, Coloman [Kálmán]. Katalog der Franz Liszt Gedenkausstellung des ungarischen National-Museums. Budapest, 1911.

d’Isoz, Kálmán. “Liszt Ferencz: A Magyar Nemzeti Múzeumban 1911. október 14-ikén tartott előadás” [Ferencz Liszt: Lecture held on October 14, 1911 at the Hungarian National Museum]. Zeneközlöny 9, no. 18 (Oct. 20, 1911), 574–581.

[d’]Isoz, Kálmán. “A Rózsavölgyi és Társa cég története 1850-tól 1908-ig” [The history of the firm Rózsavölgyi and Company from 1850 to 1908]. Magyar zenetörténeti tanulmányok Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére, ed. Ferenc Bónis, 155–186. Budapest: Zeneműkiadó, 1973.

J., S–y. “Liszt Ferencz és a magyar zene” [Ferencz Liszt and Hungarian music]. Vasárnapi Ujság 6, no. 34 (Aug. 21, 1859), 403.

Jacobs, Michael. The Good and Simple Life: Artist Colonies in Europe and America. Oxford: Phaidon, 1985.

Janos, Andrew C. The Politics of Backwardness in Hungary, 1825–1945. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1982.

(p.276) Járosy, Dezső. Faji zene és magyar zene [Racial music and Hungarian music]. Timisoara: Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, 1908.

Járosy, Dezső. “Liszt-ünnepség” [Liszt celebration]. Alkotmány 16, no. 251 (Oct. 22, 1911), 12.

Járosy, Dezső. “A magyar zenei kultura erőforrásai” [The sources of the power of Hungarian musical culture]. Zeneközlöny 9, no. 2 (Nov. 15, 1910), 56, and in Zeneközlöny 9, no. 5 (Jan. 1, 1911), 148–149.

Járosy, Dezső. “A zeneesztétikai szép a zenetörténelemben” [The music-aesthetically beautiful in music history]. Zeneközlöny 7 (1909): 147–150, 159–161, 167–170, 175–176, 183–188, 191–192, 199–204.

Jooss, Birgit and Christian Fuhrmeister, eds. Nationale Identitäten–Internationale Avantgarden: München als europäisches Zentrum der Künstlerausbildung. Zeitenblicke 5 (2006), no. 2, http://www.zeitenblicke.de/2006/2 (accessed July 14, 2011).

Kacsóh, Pongrácz [“Floresztán”]. “Bartók Béla.” Zenevilág 4, no. 25 (July 2, 1903), 211–214.

Kacsóh, Pongrácz. “Bartók Béla.” Zenevilág 5, no. 3 (Jan. 19, 1904), 17–18.

Kacsóh, Pongrácz. “Dr. Molnár Géza könyve” [Dr. Géza Molnár’s book]. Zenevilág 4, no. 33 (Sept. 29, 1903), 275–277, and no. 34 (Oct. 6, 1903), 283–286.

Kacsóh, Pongrác[z]. “Liszt Ferencről (Postludium).” Magyar dal 17, no. 12 (Dec. 1911), 147–149.

Kacsóh, Pongrác[z]. “Új utak a zenében” [New roads in music]. Új élet 1, no. 1–2 (Jan. 1912), 86–108.

Kárpáti, János. Bartók’s Chamber Music. Stuyvesant, NY: Pendragon Press, 1994.

Kárpáti, János. “Béla Bartók: The Possibility of Musical Integration in the Danube Basin.” Bartók and Kodály Revisited, ed. György Ránki, 147–165. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987.

Kárpáti, János. Introduction. Zenészeti közlöny (1882), Zenevilág (1890–1891), Zeneirodalmi szemle-Művészeti lapok (1894–1896) [Index], ed. János Kárpáti, ix–xxvi. Répertoire international de la presse musicale. Ann Arbor, MI: UMI, 1996.

Kárpáti, Sándor. “Stilizált magyar motívum” [Stylized Hungarian motive], Zenevilág 6, no. 1–2 (Jan. 8, 1905), 1–3.

Kecskés, András. A magyar verselméleti gondolkodás története, a kezdetektől 1898-ig [The history of thought on Hungarian prosody from the beginnings to 1898]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.

Keiler, Allan. “Liszt Research and Walker’s Liszt.” Musical Quarterly 70, no. 3 (Summer 1984), 374–403.

Kerek, Andrew. Hungarian Metrics: Some Linguistic Aspects of Iambic Verse. Uralic and Altaic Series, vol. 117. Bloomington: Indiana University Press, 1971.

[Kereszty, István.] “Major J. Gyula 25 éves jubileuma” [Gyula J. Major’s 25-year jubilee]. Zenelap 18, no. 11 (April 15, 1904), 1.

[Kereszty, István.] “Major J. Gyula 25 évi művészi jubileuma, április 18” [Gyula J. Major’s 25-year artistic jubilee, April 18]. Zenelap 18, no. 12–13 (April 30, 1904), 1–4.

Kerman, Joseph. Listen, 3rd brief ed. New York: Worth Publishers, 1996.

Kern, Aurél. “Liszt Ferenc.” Budapesti Hirlap 331, no. 250 (Saturday, Oct. 21, 1911), 1–2.

Kern, Aurél, ed. Modern magyar zene: 12 zongoradarab [Modern Hungarian music: 12 piano pieces]. Budapest: Rozsnyai, 1910.

(p.277) Kern, Aurél. “Zenei kérdések” [Musical questions]. Aurora 1, no. 1 (Jan. 31, 1911), 3–6.

Kettlewell, David. “Dulcimer.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 7, 688–689. London: Macmillan, 2001.

Kiszely, István. A magyar ember: A Kárpát-medencei magyarság ember-története, vol. 1 [The Hungarian: The human history of the Hungarians of the Carpathian Basin]. Budapest: Püski, 2004.

Kodály, Zoltán. A magyar népzene [Folk music of Hungary], rev. ed. Lajos Vargyas. Budapest: Editio Musica Budapest, 2000.

Kodály, Zoltán. The Selected Writings of Zoltán Kodály, ed. Ferenc Bónis. London: Boosey & Hawkes, 1974.

Kodály, Zoltán. Visszatekintés: Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok [Zoltán Kodály retrospective: Collected writings, speeches, declarations], vol. 1 and 2, ed. Ferenc Bónis. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1982.

Kodály, Zoltán. Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Kodály Zoltán hátrahagyott írásai [Hungarian music, Hungarian language, Hungarian verse: Writings left behind by Zoltán Kodály], ed. Lajos Vargyas. Budapest: Szépirodalmi, 1993.

Kodály, Zoltán. “Mátyusföldi gyűjtés” [Collection from Mátyusföld]. Ethnographia 16 (1905), 300–305.

Kodály, Zoltán and Ágost Gyulai. Arany János népdalgyűjteménye [János Arany’s folksong collection]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1952.

Kontler, László. A History of Hungary. New York: Palgrave Macmillan, 2002, 232.

Korsyn, Kevin. “Towards a New Poetics of Musical Influence.” Music Analysis 10, no. 1–2 (March –June 1992), 3–72.

Kósa, László. A magyar néprajz tudománytörténete [The scholarly history of Hungarian folklore]. Budapest: Gondolat, 1989.

Kosztolányi, Dezső. April Fool: Selected Stories, trans. Eszter Molnár. Budapest: Noran Books, 1999.

Kovács, Ágnes. “Facetten der Akademie der Bildenden Künste München in der ungarischen Kunstgeschichtsschreibung.” Zeitenblicke 5 (2006), no. 2, http://www.zeitenblicke.de/2006/2/Kovacs (accessed July 14, 2011).

Kovács, Sándor. “The Ethnomusicologist.” The Bartók Companion, ed. Malcolm Gillies, 51–63. Portland, Oregon: Amadeus Press, 1994.

Kovács, Sándor. “La jeune école hongroise.” Bullétin français de la Société Internationale de Musique: Revue musicale mensuelle 7, no. 9 (Nov. 1911), 47–59.

Kovács, Sándor. “Nyilatkozat/Az U. M. Z. E. taggyüjtő fölhivása” [Declaration/U. M. Z. E.’s call for members], Zeneközlöny 9, no. 14 (May 15, 1911), 429.

Kovács, Sándor. “Scarlatti.” Zeneközlöny 10, no. 14 (Feb. 26, 1912), 453–58 and 10, no. 15 (March 4, 1912), 473–80.

Kovács, Sándor. “U. M. Z. E.,” Zeneközlöny 9, no. 12 (April 15, 1911), 374–375.

Kovács, Sándor. “Zeneesztétikai problémák” [Music-aesthetic problems]. Zeneközlöny 9, no. 11 (April 1, 1911), 333–39; no. 12 (April 15, 1911), 357–67; no. 14 (May 15, 1911), 418–427; and no. 16 (June 15, 1911), 441–57.

Kovács, Sándor. “Szinfonikus zenekar” [Symphony orchestra]. Zeneközlöny 9, no. 10 (March 15, 1911), 317–318.

“Különfélék” [Miscellania]. Magyar iparművészet 3 (1900), 76.

Lackner, Mónika. “Az első magyar néprajzi gyűjtemény: A magyar népi kultúra prezentációja az 1873-as bécsi világkiállításon” [The first Hungarian folklore collection: The (p.278) presentation of Hungarian folk culture at the 1873 Vienna World’s Fair]. In Az áttörés kora: Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873–1920) [The age of breakthrough: Vienna and Budapest between historicism and avant-garde (1873–1920)], ed. Katalin F. Dózsa, 101–107. Budapest: Budapesti Történeti Múzeum, 2004.

La Grange, Henry-Louis de. Gustav Mahler, vol. 3, Vienna: Triumph and Disillusion. Oxford: Oxford University Press, 1999.

Lakatos, Lajos. “Magyar zsidó cigányok” [Hungarian Jewish Gypsies]. Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat évkönyve [The yearbook of the Israelite Hungarian Literary Society] 31 (1910), 197–206.

Lampert, Vera and László Vikárius. Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke—Magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok [Traditional music in the works of Bartók: Catalogue of the sources of Bartók’s arrangements of traditional songs—Hungarian, Slovak, Romanian, Ruthenian, Serb, and Arab folksongs and dances], 2nd rev. ed. Budapest: Hagyományok Háza, 2005.

Lányi, Viktor. “Debussy és a magyar népzene: A nagy francia zeneköltő ismeretlen, magyar vonatkozású levele” [Debussy and Hungarian folk music: The Great French composer’s unknown letter with Hungarian connections]. Pesti hirlap (Dec. 25, 1937), 38.

Legány, Dezső. “Bihari, János.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 3, 566–567. London: Macmillan, 2001.

Legány, Dezső. “Budapest.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 4, 544–547. London: Macmillan, 2001.

Legány, Dezső. Ferenc Liszt and His Country, 1869–1873. Vinkeveen, Netherlands: Stichting Franz Liszt Kring, 1997.

Legány, Dezső. Ferenc Liszt and His Country, 1874–1886. Budapest: Occidental Press, 1992.

Legány, Dezső. “Liszt in Hungary, 1820–1846.” Liszt and His World: Proceedings of the International Liszt Conference held at Virginia Polytechnic Institute and State University, 20–23 May 1993, ed. Michael Saffle, 3–16. Stuyvesant, NY: Pendragon Press, 1998.

Legány, Dezső. “Liszt in Hungary, 1848–1867.” New Light on Liszt and His Music: Essays in Honor of Alan Walker’s 65th Birthday, ed. Michael Saffle and James Deaville, 3–15. Stuyvesant, NY: Pendragon Press, 1997.

Legány, Dezső. Liszt Ferenc Magyarországon, vol. 1: 1869–1873 and vol. 2: 1874–1886. Budapest: Zeneműkiadó, 1976 and 1986.

Legány, Dezső. “Mihalovich, Ödön.” The New Grove Dictionary of Opera, ed. Stanley Sadie, vol. 3, 385-386. London: Macmillan, 1992.

Legány, Dezső. “Zichy, Count Géza.” The New Grove Dictionary of Opera, ed. Stanley Sadie, vol. 4, 1234. London: Macmillan, 1992.

A legujabb 101 magyar népdal [The newest 101 Hungarian folksongs]. Budapest: Rózsavölgyi és Társa, n. d.

Lemon, Alaina. Between Two Fires: Gypsy Performance and Romani Memory from Pushkin to Postsocialism. Durham, NC: Duke University Press, 2000.

Liebscher, Arthur. “Franz Liszt, was er seinen Zeitgenossen war.” Neue Zeitschrift für Musik 78, no. 42 (Oct. 19, 1911), 566–570.

Liszt, Dr. Eduard Ritter v. “Epilog zur Liszt-Zentennarfeier: Ein Reisebrief aus Budapest.” Musikliterarische Blätter 4 (January 1912), 5.

(p.279) Liszt, Franz. Correspondance de Liszt et de la Comtesse d’Agoult 1840–1864, ed. Daniel Ollivier, vol. 1–2. Paris: Grasset, 1933–1934.

Liszt, Franz. Des bohémiens et de leur musique en Hongrie. Paris: Librairie Nouvelle, 1859. Hungarian version: A czigányokról, trans. József Székely. Pest: Heckenast, 1861. German version: Die Zigeuner und ihre Musik in Ungarn, transl. Peter Cornelius, 1st ed. Pest: Heckenast, 1861. 2nd ed. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1881. English translation (based on German 2nd ed.): The Gipsy in Music, trans. Edwin Evans. London: William Reeves, 1881, reprinted 1926.

Liszt, Franz. Franz Liszt Briefe aus ungarischen Sammlungen, 1835–1886, ed. Margit Prahács. Basel: Bärenreiter Kassel, 1966.

“The Franz Liszt Centenary Celebration at Budapest.” The Musical Courier (Nov. 15, 1911), 5–9.

“Liszt Ferencz jubileumi ünneplése” [The Jubilee Festival of Franz Liszt]. Zenelap 25, no. 18–19 (Nov. 20, 1911), 1.

Franz Liszts Musikalische Werke. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1907–1936.

“Liszt származása” [Liszt’s origin]. A zene 3, no. 10 (Oct. 1911), 222–223.

“Lisztiana.” Neue Zeitschrift für Musik 78, no. 42 (Oct. 19, 1911), 584–587.

Livezeanu, Irina. Cultural Politics in Greater Romania. Ithaca, NY: Cornell University Press, 1995.

Locke, Ralph P. Musical Exoticism: Images and Reflections. Cambridge: Cambridge University Press, 2009.

Loya, Shay. Liszt’s Transcultural Modernism and the Hungarian-Gypsy Tradition. Rochester: University of Rochester Press, 2011.

Lukacs, John. Budapest 1900: A Historical Portrait of a City and Its Culture. New York: Grove Press, 1990.

Lupovitch, Howard N. Jews at the Crossroads: Tradition and Accommodation during the Golden Age of the Hungarian Nobility, 1729–1878. Budapest: Central European University Press, 2007.

Lussy, Mathis. Traité de l’expression musicale. Paris: Huegel, 1874.

Magyar muzsikus [Hungarian musician]. “Nincs más magyar muzsika, mint a czigány muzsika” [There is no Hungarian music other than Gypsy music]. Zenevilág 2, no. 42 (June 10, 1902), 450–451.

A Magyarországban 1893. Jánuar 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei [The results of the Gypsy census conducted in Hungary on January 31, 1893]. Budapest: Atheneum, 1895. http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt04120202/index.html (accessed June 24, 2011).

Major, Ervin. “Liszt Ferenc magyarsága: Liszt Ferenc, Báró Eötvös József és a Pestbudai Hangászegyesület” [Ferenc Liszt’s Hungarianness: Ferenc Liszt, Baron József Eötvös and the Pest-Buda Society of Musicians]. Major Ervin: Fejezetek a magyar zene tortenetéből [Ervin Major: Essays from the history of Hungarian music], ed. Ferenc Bónis, 193–198. Budapest: Zeneműkadó, 1967.

Major, Ervin. “Liszt Ferenc rapszódiai” [Ferenc Liszt’s rhapsodies]. Muzsika 1, no. 1 (1929), 47–54.

Major, Ervin. “Mihalovich Ödön.” Muzsika 1, no. 5 (1929), 6–25.

Major, Ervin. “A népies magyar műzene és a népzene kapcsolatai” [Connections between folklike Hungarian art-music and folk music]. In Ervin Major, Fejezetek a magyar zene történetéből, ed. Ferenc Bonis, 158–180. Budapest: Zeneműkiadó, 1967.

(p.280) Major, Gyula J. “Egy vastag tévedés” [A gross error]. Zenelap 26, no. 13–14 (Oct. 15, 1912), 5.

“Major J. Gyula 25 éves művészi jubileuma alkalmából.” Zeneközlöny 2, no. 16 (April 18, 1904), 211.

Malonyay, Dezső. A magyar nép művészete [The art of the Hungarian folk], vol. 1. Budapest: Franklin, 1907.

Massin, Benoit. “From Virchow to Fischer: Physical Anthropology and ‘Modern Race Theories’ in Wilhelmine Germany.” In Volksgeist as Method and Ethic: Essays on Boasian Ethnography and the German Anthropological Tradition, ed. George W. Stocking, Jr., 79–154. Madison: University of Wisconsin Press, 1996.

Mátray, Gábor. “A magyar zene és a magyar cigányok zenéje” [Hungarian music and the music of Hungarian Gypsies]. In Magyar- és Erdélyország Képekben [Hungary and Transylvania in pictures], ed. Ferenc Kubinyi and Imre Vahot. Pest, 1854, vol. 4, 118–125. Reissued in A muzsikának közönséges története és egyéb írások, ed. György Gábry. Budapest: Magvető, 1984.

Mauricio, Tomás Fernández. “Liszt y España.” Revista de musicología 16, no. 3 (1993), 1850–1867.

McClary, Susan. Feminine Endings: Music, Gender, and Sexuality. Minneapolis: University of Minnesota Press, 1991.

Mihalovich, Ödön. “Nemzeti opera- és zeneviszonyainkról” [On the affairs of our national opera and music]. Műbarátok könyve, 91–99. Budapest: Műbarátok Köre, 1891.

Minor, Ryan. National Memory, Public Music: Commemoration and Consecration in Nineteenth-Century German Choral Music. Ph. D. diss.: University of Chicago, 2005.

Minor, Ryan. “Prophet and Populace in Liszt’s ‘Beethoven’ Cantatas.” Liszt and His World, ed. Christopher H. Gibbs and Dana Gooley, 113–165. Princeton, NJ: Princeton University Press, 2006.

Molnár, Antal. “Liszt, a magyar zeneszerző” [Liszt the Hungarian composer]. Liszt a miénk! [Liszt is ours!], ed. Jenő Hubay, 43–52. Budapest: Dante könyvkiadó, 1936.

Molnár, Antal. “Liszt magyartárgyú művei” [Liszt’s works on Hungarian topics]. A zene 17, no. 8–10 (Feb. 15, 1936), 167–173.

Molnár, Antal. Magamról, másokról [About myself, about others]. Budapest: Gondolat, 1974.

Molnár, Antal. “Nemzeti zene” [National music]. Zeneközlöny 12, no. 19 (May 15, 1914), 499–502; vol. 12, no. 20 (June 15, 1914), 539–541; vol. 12, no. 21 (July 15, 1914), 575–578; vol. 13, no. 1 (March 15, 1915), 10–12; and vol. 13, no. 2 (April 15, 1915), 19–21.

Molnár, Antal. “A népdalról” [About folksong]. A zene 5, no. 3 (March 1913), 54–57.

Molnár, Antal. “Neu-ungarische Musik” [New Hungarian music]. Jung Ungarn: Monatsschrift für Ungarns Politische, Geistige und Wirtschaftliche Kultur 1, no. 12 (Dec. 15, 1911), 1416.

Molnár, Géza. “Liszt Ferencz és a magyar cultura” [sic] [Ferencz Liszt and Hungarian culture]. Budapesti szemle 148, no. 418–420 (1911), 1–7.

Molnár, Géza. A magyar zene elmélete [The analysis of Hungarian music]. Budapest: Részvény Társaság, 1904.

(p.281) Molnár, Miklós. A Concise History of Hungary. Cambridge: Cambridge University Press, 2001.

Mona, Ilona. Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1774–1867 [Hungarian music publishers and their activity 1774–1867]. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1989.

Móricz, Klára. “The Anxiety of Influence and the Comfort of Style” [Review: László Vikárius, Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában: A hatás jelenségének értelmezéséhez]. Studia musicologica 40, no. 4 (1999), 459–474.

Móricz, Klára. “‘From Pure Sources Only’: Bartók and the Modernist Quest for Purity.” International Journal of Musicology 9 (2000), 243–261.

Mosonyi, Mihály. “Levelek Paulina kisasszonyhoz” [Letters to Mademoiselle Paulina]. Zenészeti lapok 2, no. 3 (Oct. 17, 1861), 21–23. Fidelio Média Kft. http://www.fidelio.hu/zeneszetilapok/view.asp?p=l%5F1861%5F0023%2Ejpg (accessed October 6, 2007).

MTA. “Az M[agyar] T[udományos] Akadémia] története” [The history of the Hungarian Academy of Sciences]. http://www.mta.hu/index.php?id=423 (accessed September 26, 2009)

Nagy, Ildikó. “A Népszínház” [The Folk Theater]. Magyar színháztörténet II.: 1873–1920 [Hungarian theater history], ed. Tamás Gajdó, 102–141. Budapest: Magyar Könyvklub-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2001.

Négyesi, László. A mértékes magyar verselés története [The history of measured Hungarian versification]. Budapest: Kisfaludy Társaság, 1892.

Nemes, Robert. The Once and Future Budapest. Dekalb: Northern Illinois University Press, 2005.

Nemes, Robert. “The Politics of the Dance Floor: Civil Society and Culture in Nineteenth-Century Hungary.” Slavic Review 60, no. 4 (2001), 802–823.

Néprajzi Múzeum [Museum of Ethnography]. “The Institution: In-depth Museum History” http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=22 and “The Institution: History of the Building” http://www.neprajz.hu/tartalom.php?menu2=20 (accessed July 16, 2011).

Nettl, Bruno, and Philip V. Bohlman, eds. Comparative Musicology and Anthropology of Music. Chicago: University of Chicago Press, 1991.

Notley, Margaret. “Brahms as Liberal: Genre, Style, and Politics in Late Nineteenth-Century Vienna.” 19th-Century Music 17, no. 2 (1993), 107–123.

Notley, Margaret. “Volksconcerte in Vienna and Late Nineteenth-Century Ideology of the Symphony.” Journal of the American Musicological Society 50, no. 2–3 (1997), 421–453.

Novágh, Gyula. “A Liszt emlékév eseményei” [The events of the Liszt commeoration year]. A zene 17, no. 8–10 (Feb. 15, 1936), 132–155.

Numminen, Jaakko, et al., eds. Friends and Relatives: Finnish-Hungarian Cultural Relations. Budapest: Corvina, 1985.

Olender, Maurice. The Languages of Paradise: Race, Religion, and Philology in the Nineteenth Century. Cambridge, MA: Harvard University Press, 1992.

Osváth, János. Nemzeti zeneművészet: Történetkritikai tanulmány, I. rész [National Musical Art: A Historical-Critical Study, Part I]. Budapest: Fritz Ármin Könyvnyomda, 1908.

(p.282) Őriné, Cecilia Nagy, ed. A népművészet a 19.-20. század fordulójának művészetben és a gödöllői művésztelepben. Gödöllő: Gödöllő Városi Múzeum, 2006.

Paksa, Katalin. Magyar népzenekutatás a 19. században [Hungarian Folk music research in the nineteenth century]. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1988.

Paksa, Katalin. Magyar népzenetörténet [History of Hungarian folk music]. Budapest: Balassi Kiadó, 2002.

“Pályázati felhivás” [Competition invitation]. Zeneközlöny 8, no. 19 (May 11, 1910), 250.

“Pályázati hirdetmény” [Competition announcement]. Zeneközlöny 8, no. 20 (June 1, 1910), 266.

Papp, Géza, ed. Hungarian Dances 1784–1810. Musicalia Danubiana 7. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1986.

Papp, Géza. “Die Quellen der ‘Verbunkos-Musik’: Ein bibliographischer Versuch.” Studia Musicologica vol. 21, no. 2–4 (1979), 151–217; vol. 24, no. 1–2 (1982), 35–97; vol. 26, no. 1–4 (1984), 59–132; and vol. 32, 1–4 (1990), 55–224.

Papp, Géza. A verbunkos kéziratos emlékei: Tematikus jegyzék az Országos Széchenyi Könyvtár Zeneműtárának anyagából [The manuscript mementoes of the verbunkos: Thematic catalogue from the collection of the Music Department of the National Széchenyi Library]. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1999.

Parakilas, James. “Folk Song as Musical Wet Nurse: The Prehistory of Bartók’s ‘For Children.’” Musical Quarterly 79, no. 3 (Autumn 1995), 476–499.

Parakilas, James. “How Spain Got a Soul.” The Exotic in Western Music, ed. Jonathan Bellman, 137-193. Boston: Northeastern University Press, 1998.

Pardoe, Julia. The City of the Magyar, or Hungary and Her Institutions in 1839–1840, vol. 1 and 2. London: George Virtue, 1840.

Pederson, Sanna. “Defining the Term ‘Absolute Music’ Historically.” Music & Letters 90, no. 2 (2009), 240–262.

Pekacz, Jolanta T. “Memory, History and Meaning: Musical Biography and Its Discontents.” Journal of Musicological Research 23 (2004), 39–80.

Pekacz, Jolanta T., ed. Musical Biography: Towards New Paradigms. Aldershot, UK: Ashgate, 2006.

Pethő, Csilla. “Style Hongrois. Hungarian elements in the works of Haydn, Beethoven, Weber, and Schubert.” Studia Musicologica 41, no. 1–3 (2000), 199–284.

Pinfold, John. “Foreign Devil Riders: The English and Horse Racing in Nineteenth-Century Hungary.” Hungarian Quarterly 49, no. 192 (Winter 2008) http://www.hungarianquarterly.com/no192/13.shtml (accessed September 26, 2009).

Podmaniczky, Baron Frigyes. Egy régi gavallér emlékei: Válogatás a naplótöredékekből, 1824–1887 [The memoirs of an old cavalier: Selection from the diary fragments, 1824–1887]. Budapest: Helikon, 1984.

Porter, James. “Europe, traditional music of.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 8, 429–445. London: Macmillan, 2001.

Prahács, Margit. “Liszt Ferenc és a magyar műveltség” [Ferenc Liszt and Hungarian culture]. Magyar szemle 26, no. 101 (Jan.–April 1936), 57–64.

“Race.” Encyclopædia Britannica Online.http://search.eb.com/eb/article-279656 (accessed August 11, 2010).

Ramann, Lina, ed. Franz Liszts Gesammelte Schriften. Leipzig: Breitkopf & Härtel, 1880–1883.

(p.283) Ramann, Lina. Lisztiana: Erinnerungen an Franz Liszt in Tagebuchblättern, Briefen und Dokumenten aus den Jahren 1873–1886/87, ed. Arthur Seidl. Mainz: Schott, 1983.

Rehding, Alexander. Hugo Riemann and the Birth of Modern Musical Thought. Cambridge: Cambridge University Press, 2003.

Rehding, Alexander. “Liszt’s Musical Monuments.” 19th-century Music 36, no. 1 (2002), 52–72.

Reynaud-Burkardt, Cécile. “Le Chopin de Liszt, entre biographie et analyse esthétique.” La fortune de Frédéric Chopin II, 119–129. Warsaw: Uniwersytet Warszawski, 1995.

Rice, Timothy. “Béla Bartók and Bulgarian Rhythm.” In Bartók Perspectives: Man, Composer, and Ethnomusicologist, ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer, and Benjamin Suchoff, 196–210. New York: Oxford University Press, 2000.

Riemann, Hugo. Musikalische Dynamik und Agogik. Hamburg: D. Rahter, 1884.

Ritoók, Zsigmond. Ponori Thewrewk Emil. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1993.

Roman, Zoltan. Gustav Mahler and Hungary. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1991.

Romsics, Ignác. Hungary in the Twentieth Century, trans. Tim Wilkinson. Budapest: Corvina, 1999.

Sabbe, Herman. “Qu’est-ce qui constitue une ‘tradition’? Liszt, Ligeti: Une lignée?” Studia musicologica 35, no. 1–3 (1993–1994), 221–227.

Sadie, Stanley. Music Guide: An Introduction. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall, 1986.

Saffle, Michael. “Lingering Legends: Liszt after Walker.” In Musical Biography: Towards New Paradigms, ed. Jolanta T. Pekacz, 89–110. Aldershot, UK: Ashgate, 2006.

Saffle, Michael. “Liszt and the Birth of the New Europe: Reflections on Modernity, Wagner, the Oratorio, and Die Legende von der heiligen Elisabeth.” In Liszt and the Birth of Modern Europe: Music as a Mirror of Religious, Political, Cultural, and Aesthetic Transformations, ed. Michael Saffle and Rossana Dalmonte, 3–24. Hillsdale, NY: Pendragon Press, 2003.

Saffle, Michael. “Liszt und die Deutschen.” In Liszt und die Nationalitäten, ed. Gerhard J. Winkler, 114–126. Eisenstadt, Austria: Burgenländisches Landesmuseum, 1996.

Ságody, Otmár. “Alkalmasak-e a magyar motivumok műzenében való felhasználásra?” [Are Hungarian motives suitable for use in art music?]. Zenevilág 5, no. 46–47 (Dec. 20, 1904), 331–333.

Ságody, Otmár. “A czigányos magyar zenéről” [About Gypsy-style Hungarian music]. Zenevilág 6, no. 9 (Feb. 25, 1905), 77–78.

Ságody, Otmár. “A magyar zene metrikai sajátosságáról” [About the metrical characteristics of Hungarian music]. Zenevilág 6, no. 6 (Dec. 23, 1905), 368–370.

Salzman, Eric. Twentieth-Century Music: An Introduction, 4th ed. Upper Saddle River, NJ: Prentice-Hall, 2002.

Sárosi, Bálint. A cigányzenekar múltja, 1776–1903: Az egykorú sajtó tükrében [The past of the Gypsy orchestra, 1776–1903: In the mirror of the press of the time]. Budapest: Nap Kiadó, 2004.

Sárosi, Bálint. “Everyday Hungarian Music in Pest-Buda around 1870.” Studia musicologica 40, no. 4 (1999), 325–352.

Sárosi, Bálint. Gypsy Music, trans. Fred Macnicol. Budapest: Corvina, 1978.

Sárosi, Bálint and Irén Kertesz-Wilkinson. “Hungary, §II. Folk music.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed., vol. 11, 857–871. London: Macmillan, 2001.

(p.284) Schellenberg, Ernst Ludwig. “Zu Ehren Liszts: Weimar.” Neue Zeitschrift für Musik 78, no. 44 (Nov. 2, 1911), 612.

Schneider, Albrecht. “Psychological Theory and Comparative Musicology.” Comparative Musicology and Anthropology of Music, ed. Bruno Nettl and Philip V. Bohlman, 293–317. Chicago: University of Chicago Press, 1991.

Schneider, David E. Bartók, Hungary, and the Renewal of Tradition: Case Studies in the Intersection of Modernity and Nationality. Berkeley: University of California Press, 2006.

Schneider, David E. “Bartók and Stravinsky: Respect, Competition, Influence, and the Hungarian Reaction to Modernism in the 1920s.” Bartók and His World, ed. Peter Laki, 172–199. Princeton: Princeton University Press, 1995.

Schneider, David E. “Hungarian Nationalism and the Reception of Bartók’s Music, 1904–1940.” The Cambridge Companion to Bartók, ed. Amanda Bayley, 177–189. Cambridge: Cambridge University Press, 2001.

Schober, Franz. Briefe über F. Liszts Aufenthalt in Ungarn. Berlin: Schlesinger, 1843.

Seprődi, János. Emlékirat a magyar zene ügyében [Memorandum in the matter of Hungarian music]. Budapest: Franklin-Társulat, 1906.

Seprődi, János. “Föladatok a magyar zene körül” [Problems about Hungarian music], Budapesti szemle 126, no. 353 (1906), 214–263.

Seprődi, János. “A magyar zene elméletéről” [About The Analysis of Hungarian Music]. Budapesti Szemle 118, no. 328–330 (Spring 1904), 119–127.

Seton-Watson, Robert. Racial Problems in Hungary. London: Archibald Constable, 1908.

Shreffler, Anne. “Berlin Walls: Dahlhaus, Knepler, and Ideologies of Music History.” Journal of Musicology 20, no. 4 (Fall 2003), 498–525.

Silverman, Carol. “Rom (Gypsy) Music.” The Garland Encyclopedia of World Music, Vol. 8: Europe, ed. Timothy Rice, James Porter, and Chris Goertzen, 270–293. London: Routledge, 2000.

Slonimsky, Nicholas, ed. Baker’s Biographical Dictionary of Musicians, 6th ed. New York: Schirmer Books, 1978.

Smither, Howard. Theories of Rhythm in the Nineteenth and Twentieth Centuries with a Contribution to the Theory of Rhythm for the Study of Twentieth-Century Music. Ph.D. diss.: Cornell University, 1960.

Somfai, László. “Liszt’s Influence on Bartók Reconsidered.” New Hungarian Quarterly 27, no. 102 (Summer 1986), 210–219.

Somfai, László. “Bartók és a Liszt-hatás: Adatok, időrendi összefüggések, hipotézisek” [Bartók and the impact of Liszt: Data, chronological relationships, hypotheses]. Magyar zene 27, no. 4 (1986), 335–351.

Sponheuer, Bernd. “Reconstructing Ideal Types of the ‘German’ in Music.” Music and German National Identity, ed. Celia Applegate and Pamela Potter, 36–58. Chicago: University of Chicago Press, 2002.

Stevens, Halsey. The Life and Music of Béla Bartók, 3rd ed., prepared by Malcolm Gillies. Oxford: Clarendon Press, 1993.

Suchoff, Benjamin. “The Genesis of Bartók’s Musical Language.” Bartók Perspectives: Man, Composer, and Ethnomusicologist, ed. Elliott Antokoletz, Victoria Fischer, and Benjamin Suchoff, 113–128. Oxford: Oxford University Press, 2000.

(p.285) Suchoff, Benjamin. Guide to Bartók’s Mikrokosmos. New York: Da Capo, 1983.

Sugár, Peter F., Péter Hanák, and Tibor Frank, eds. A History of Hungary. Bloomington: Indiana University Press, 1990.

Sulyok, Imre. “Béla Bartóks Handschrift im Liszt, Material in Weimar.” Studia musicologica 29, no. 1–4 (1987), 353–354.

Switzer, Terri. Nationalism in Hungarian Art, c. 1860–1920. Ph. D. diss.: Indiana University, 2002.

Szabolcsi, Bence. A Concise History of Hungarian Music, 2nd ed., transl. Sára Karig and Fred Macnicol. Budapest: Corvina, 1974. Available in Magyar Elektronikus Könyvtár http://mek.oszk.hu/02100/02172/html/index.htm (accessed August 4, 2011).

Szabolcsi, Bence. Szabolcsi Bence válogatott írásai [Selected writings of Bence Szabolcsi], ed. András Wilheim. Budapest: Typotex, 2003.

Szabolcsi, Bence. The Twilight of F. Liszt. New York: Crescendo, 1974.

Szabolcsi, Bence and Miklós Forrai, eds. Musica Hungarica. Budapest: Editio Musica Budapest, 1965. Qualiton SLPX 1214-17.

Szabolcsi, Bence and Aladár Tóth, eds. Zenei lexikon: A zenetörténet és zenetudomány enciklopédiája [Musical lexicon: Encyclopedia of music history and musicology]. Budapest: Győző Andor Kiadása, 1930–1931.

Szalay, Olga. Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye [Kodály the folk music researcher and his scholarly workshop]. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004.

Szekfű, Gyula, ed. Mi a magyar? [What is Hungarian?] Budapest: Magyar Szemle Társaság, 1939.

Szegedy-Maszák, Mihály. “The Age of Emergent Bourgeois Society, from the Late 18th Century to 1920. II. Intellectual Life.” In A Cultural History of Hungary in the Nineteenth and Twentieth Centuries, ed. László Kósa, 211–248. Budapest: Corvina, 1999.

Szerző, Katalin. Contemporary Reports on Liszt in the Gazzetta Musicale di Milano (1870–86).” Studia Musicologica 29, no. 1–4 (1987), 245–257.

Szerző, Katalin. “Introduction.” Zenészeti lapok (1860–1876) [Index], ed. János Kárpáti, ix–xv. Répertoire international de la presse musicale. Baltimore: NISC, 2005.

Szerző, Katalin. “The Most Important Hungarian Music Periodical of the 19th Century: Zenészeti lapok (Musical Papers), 1860–1876.” Periodica Musica 4 (1986), 1–5.

Szerző, Katalin. “Mihalovich Ödön a Zeneakadémia élén 1887–1919” [Ödön Mihalovich at the head of the Academy of Music, 1887–1919]. In A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve [100 years of the Ferenc Liszt Academy of Music], ed. József Ujfalussy, 107–129. Budapest: Zeneműkiadó, 1977.

Színnyei, József. Magyar írok: Élete és munkái [Hungarian writers: Their life and works]. Budapest: Hornyanszky V., 1891–1914. Available in Magyar elektronikus könyvtár, http://mek.niif.hu/03600/03630/html/index.htm (accessed May 24, 2011).

Szomjas-Schiffert, György. “Bartók-mű Szeged felkérésére: Ismeretlen Bartók levelek” [A Bartók work for a Szeged commission: Unknown Bartók letters]. Tiszatáj 37, no. 1 (Jan. 1983), 45–53.

Taruskin, Richard. “Back to Whom? Neoclassicism as Ideology.” 19th-Century Music 16, no. 3 (Spring 1993), 286–302.

(p.286) Taruskin, Richard. Defining Russia Musically: Historical and Hermeneutical Essays. Princeton, NJ: Princeton University Press, 1997.

Taruskin, Richard. “Liszt and Bad Taste.” Presented at conference Liszt and the Arts, Budapest, Hungary, November 2011.

Taruskin, Richard. “Nationalism.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed. vol. 17, 689–706. London: Macmillan, 2001.

Taylor, Timothy D. Beyond Exoticism: Western Music and the World. Durham, NC: Duke University Press, 2007.

Thewrewk, Emil Ponori. A hang mint műanyag. Költészet-zenészeti értekezés. A magyar zene eredeti magyar voltának bebizonyításával [Sound as artistic material. Poetic-musical discourse. With demonstration of the original Hungarianness of Hungarian music]. Pest: Hartleben, 1866.

Thewrewk, Emil Ponori. A magyar zene rhythmusa [The rhythm of Hungarian music]. Budapest: Franklin-Társulat Könyvnyomdája, 1881.

Thewrewk, Emil Ponori. A magyar zene tudományos tárgyalása [A scholarly discussion of Hungarian music]. Budapest: Magyar Tudományi Akadémia, 1890.

Thewrewk, Emil Ponori. “The Origin of the Hungarian Music.” Journal of the Gypsy Lore Society 1, no. 6 (Oct. 1889), 313–317.

Timbrell, Charles. “Liszt and French music.” JALS: Journal of the American Liszt Society 6 (1979), 25–33.

Topinard, Paul. Anthropology, transl. Robert T. H. Bartley. London: Chapman and Hall, 1878.

Tóth, Endréné, ed. Budapest Enciklopédia. Budapest: Corvina, 1981.

Trumpener, Katie. “Béla Bartók and the Rise of Comparative Ethnomusicology: Nationalism, Race Purity, and the Legacy of the Austro-Hungarian Empire.” In Music and the Racial Imagination, ed. Ronald Radano and Philip V. Bohlman, 403–434. Chicago: University of Chicago Press, 2000.

“Tudósítások” [Reports]. A zene 3, no. 12 (Dec. 1911), 282–283.

Turda, Marius. “From Craniology to Serology: Racial Anthropology in Interwar Hungary and Romania.” Journal of the History of the Behavioral Sciences 43, no. 4 (Fall 2007), 361–377.

Turda, Marius. “Race, politics and nationalist Darwinism in Hungary, 1880–1918.” Ab Imperio Quarterly: Studies of New Imperial History and Nationalism in the Post-Soviet Space 1 (2007), 139–164.

Turino, Thomas. Nationalists, Cosmopolitans, and Popular Music in Zimbabwe. Chicago: University of Chicago Press, 2000.

Vahót, Imre and H. “Liszt Ferencz.” Magyar- és Erdélyország képekben, ed. Ferencz Kubinyi and Imre Vahót, vol. 3, 94–97. Pest: Emich Guztáv Könyvnyomdája, 1854.

Várnai, Péter. “Egy magyar muzsikus a reformkorban: Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig” [A Hungarian musician in the Reform Era: Gábor Mátray’s life and work until the War of Independence]. Zenetudományi tanulmányok II, ed. Bence Szabolcsi and Dénes Bartha, 231–321. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.

Várnai, Péter. “Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharctól haláláig (1846–1875)” [Gábor Mátray’s life and work from the War of Independence to his death]. (p.287) In Zenetudományi tanulmányok IV, ed. Bence Szabolcsi and Dénes Bartha, 163–209. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955.

Várnai, Péter P. “Molnár, Antal.” The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2nd ed. vol. 16, 907–908. London: Macmillan, 2001.

Végh, Gusztáv, László Tóth, M. Pál Vajda, and Károly Pogány, eds. A hetvenötéves Magyar Állami Operaház, 1884–1959 [The seventy-five-year-old Hungarian State Opera House]. Budapest: Magyar Állami Operaház, 1959.

Vietorisz, József. “A magyar zenéről” [On Hungarian music]. Zenevilág 4, no. 5 (Feb. 4, 1903), 41–42; no. 6 (Feb. 10, 1903), 53–54; no. 8 (Feb. 24, 1903), 69–70; no. 9 (March 3, 1903), 77–78.

Víg, Rudolf. “Gypsy Folk Songs from the Béla Bartók and Zoltán Kodály Collections.” Studia musicologica 16, no. 1–4 (1974), 89–131.

Vikárius, László. Bartók és Kodály—Anno 1910: Kiállítási katalógus [Bartók and Kodály–Anno 1910: Exhibition catalogue]. Budapest: Zenetudományi Intéet, 2010.

Vikárius, László. “Bartók and Folklore.” Infernal Dance: Inside the World of Béla Bartók. London: Philharmonia Orchestra, 2011. http://www.philharmonia.co.uk/bartok/notes_and_articles/bartok_and_folklore (accessed June 24, 2011).

Vikárius, László. “Bartók contra Möller, or, A hidden scholarly ars poetica.” Musical Quarterly 90, no. 1 (spring 2007), 43–71.

Vikárius, László. “Bartók and the Ideal of a ’Sentimentalitäts-Mangel.’” International Journal of Musicology 9 (2000), 197–241.

Vikárius, László. Modell és inspiráció Bartók zenei gondolkodásában: A hatás jelenségének értelmezéséhez [Model and inspiration in Bartók’s musical thought: Toward an understanding of the phenomenon of influence]. Pécs: Jelenkor, 1999), 173.

“Visszélések Liszt összes műveinek magyar kiadása körül” [Abuses around the Hungarian publication of Liszt’s complete works]. A zene 3, no. 9 (Sept. 1911), 183–185.

Vörösmarty, Mihály. “Vörösmarty Mihály összes költeményei” [Complete poems of Mihály Vörösmarty]. In Magyar Elektronikus Könyvtár http://vmek.oszk.hu/01100/01122/html/ (accessed July 13, 2011).

Wagner, Richard. Gesammelten Schriften und Dichtungen 1. Leipzig: Fritsch, 1897.

Wagner, Richard. Richard Wagner’s Prose Works, trans. W. A. Ellis. New York: Boude Brothers, 1966.

Walker, Alan. Franz Liszt: The Final Years, 1861–1886. Ithaca, NY: Cornell University Press, 1996.

Walker, Alan. Franz Liszt: The Virtuoso Years, 1811–1847, rev. ed. Ithaca, NY: Cornell University Press, 1988.

Walker, Alan. Franz Liszt: The Weimar Years, 1848–1861. Ithaca, NY: Cornell University Press, 1989.

Watkins, Glenn. Soundings: Music in the Twentieth Century. New York: Schirmer, 1988.

Watson, Derek. Liszt. Oxford: Oxford University Press, 2000.

Weber, William. “The Rise of the Classical Repertoire in Nineteenth-Century Orchestral Concerts.” The Orchestra: Origins and Transformations, ed. Joan Peyser, 2nd ed., 361–385. New York: Billboard Books, 2000.

Weiss, Piero and Richard Taruskin, eds. Music in the Western World: A History in Documents. New York: Schirmer, 1984.

(p.288) Weiß, Günther. “Béla Bartók, Zoltán Kodály und der Allgemeine Deutsche Musikverein zu Beginn des 20. Jahrhundert” [Béla Bartók, Zoltán Kodály and the Allgemeine Deutsche Musikverein at the beginning of the twentieth century]. Musica 47, no. 1 (Jan.–Feb. 1993), 5–11.

Wellesz, Egon. “A havasi tó (Der Bergsee): Julius Bittner operája” [The mountain lake: Julius Bittner’s opera],” transl. Imre Balabán. Zeneközlöny 10, no. 6 (Dec. 18, 1911), 209–211.

Wellesz, Egon. “Ungarische Kammermusik.” Der Merker 3, no. 17 (Sept. 1, 1912), 672.

Wellesz, Egon and Emmy. Egon Wellesz: Leben und Werk, ed. Franz Endler. Vienna: Paul Zsolnay Verlag, 1981.

Wellmann, Nóra. “A Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenyei 1853–2003” [Concerts of the Budapest Philharmonic Society 1853–2003]. CD-ROM supplement to Ferenc Bónis, Budapesti Filharmóniai Társaság százötven esztendeje, 1853–2003 [150 Seasons of the Budapest Philharmonic Society, 1853–2003]. Budapest: Balassi Kiadó, 2005.

Westphal, Rudolf. Allgemeine Theorie der Musikalische Rhythmik seit J. S. Bach. Leipzig: Breitkopf, 1880.

Whealton, Virginia E. “Liszt’s ‘Chopin’: A New Edition, ed. and trans. Meirion Hughes [review].” Journal of the American Liszt Society 63 (2012), 81-88.

Winkler, Gerhard J., ed. Liszt und die Nationalitäten. Eisenstadt, Austria: Burgenländisches Landesmuseum, 1996.

Wolff, Larry. Inventing Eastern Europe: The Map of Civilization on the Mind of the Enlightenment. Stanford, CA: Stanford University Press, 1994.

Zágon, Géza Vilmos. “Briefe an Bartók.” Documenta Bartókiana 2, ed. Denijs Dille, 18–27. Mainz: Schott, 1965.

Zágon, Géza Vilmos. “Claude Debussy.” Zeneközlöny 9, no. 3 (Dec. 1, 1910), 74–80.

Zágon, Géza Vilmos. “Debussy műveiről” [On Debussy’s works]. Zeneközlöny 9, no. 3 (Dec. 1, 1910), 81–87.

Zágon, Géza Vilmos. “Gondolatok régi és új muzsikáról. Kovács Sándor gyűjteménye régi mesterek zongoradarabjaiból. Kovács Sándor zongoradarabjai” [Thoughts about old and new music: Sándor Kovács’ collection of piano pieces by the old masters, Sándor Kovács’ piano pieces]. Zeneközlöny 9, no. 9 (March 1, 1911), 269–75.